Egy életre szóló rossz mozdulat – a Megrázott Gyermek Szindróma (SBS)

Az American Medical Association elismerte, hogy a XX. század egyik legfontosabb közzétett orvosi kézirata Henry Kempe és munkatársai 1962-es tanulmánya, mely a „megvert gyermek szindrómáról” (Battered Child) szólt. A cikk újszerűsége abban állt, hogy a klinikai tünetek leírásán túl megfogalmazták azt is, hogy ezek a sérülések, okozott sérülések, melyeket szülők vagy a gyermek gondozásával megbízott személyek követték el.[1] A mai napig nagyon nehéz elfogadni azt a gondolatot, hogy bárki is szándékosan akarjon

bántani egy újszülöttet vagy kis csecsemőt. Nagyon erős az a társadalmi üzenet, hogy nem szabad bántani a gyermeket. De mégis látjuk, hogy a düh, a frusztráltság és az agresszió olykor a gyermekek ellen irányul.

A megrázott gyermek szindróma (Shaken Baby Syndrome – SBS) a fizikai bántalmazás egy speciális formája, mely főként a csecsemőket, a két év alatti kisgyermekeket érinti. A 60-as évek óta sokkal többet tudunk már erről a kórképről. Így az okok közé felsorakozott a helytelen nevelési szokások gyakorlása. Ilyen például a gyermekek levegőbe dobálása. Ez nagyon gyakori „szeretgetési” forma, amely azonban veszélyes és súlyos károkat, mikro agyvérzéseket idéz elő.

A csecsemők testaránya más, mint a felnőtt embereké. A fejük nagy, csaknem a testük 1/10-e. A nyakizmok gyengék, az erek fala vékony és könnyen szakad. Rázás hatására az agyállomány elmozdul és odaütődik a csontos agykoponyához. Az erek elszakadnak, idegpályák sérülhetnek. Attól függően, hogy hol ütődik oda az agyállomány, a kórkép számos tünetet mutat. Enyhe megrázás esetén a későbbiekben megjelenő, beilleszkedési, tanulási nehézségek alakulhatnak ki. Erősebb rázás esetén látás, hallás és mozgásszervi károsodások jelentkeznek. Súlyos esetben (az esetek 20%-ban!!!) a gyermekek a rázás következtében meghalnak.

Mind a szakemberek, mind a szülők keveset tudnak erről a kórképről.

A megrázás okai között szerepel a csecsemő sírását tolerálni képtelen szülő (ennek is számos oka lehet, pl. kifáradás, frusztráció, az első időszak stresszel teli napjai, stb.). A sírás a csecsemő kommunikációs eszköze. Ennek a megértése tanulható és tanítható. Fontos lenne, hogy a szülők már a várandósság során megismerkedjenek a sírás megértésének mechanizmusával., valamint legyen a kezükben eszköz ennek kezelésére.

A kórkép 100%-ban megelőzhető. A szülővé válás egy folyamat, amit s szülőknek is tanulni kell. A várandósság alatt érdemes végig gondolni, milyen erőforrásokat, segítséget tudunk mozgósítani, ha kifáradunk, kitől és hogyan tudnak segítséget kérni.

/Tománé Mészáros Andrea, védőnő/

[1] Tománé M. Andrea.: A gyermekbántalmazás kutatásfejlődésének kiemelkedő lépései – A megrázott gyermek szindróma (Shaken Baby Syndrome – SBS) Kaleidoscop folyóirat 2019/19 szám 76-91 http://www.kaleidoscopehistory.hu/index.php?subpage=cikk&cikkid=502