Ismerkedés az ízekkel – a baba hozzátáplálásának megkezdése

A csecsemő megszületése utáni első hat hónapban az anyatej a legjobb táplálék a kicsinek. Féléves korig elégséges csak anyatejjel táplálni gyermekünket, hiszen ez tartalmazza a számára szükséges energiát, tápanyagokat, segít a megfelelő bélflóra kialakításában, az immunrendszer regulációjában, ezzel csökkenti a későbbi allergiás reakciók kialakulásának kockázatát, a benne lévő antitesteknek köszönhetően pedig véd bizonyos betegségektől.

A magyar szakmai irányelv alapján a hozzátáplálást legkorábban az 5. hónap elején, legkésőbb pedig a 6. hónap végén kell megkezdeni. A megkezdése előtt szonban mindenképp egyeztetni kell a házi gyermekorvossal és/vagy a védőnővel!

A 6-12 hónapos kor között a szoptatás már nem elégséges a tápanyag és energiaigényének fedezéséhez, de tovább folytatható, 1 éves korig még képes fedezni a szükségletek kb. felét, később már ennél is kisebb hányadát.

A hozzátáplálás megkezdésekor nem szükséges a szoptatások számát csökkenteni, kezdetben kínáljuk meg gyermekünket 1-2 kávéskanálnyi étellel naponta, és ne mondjunk le 1-1 alapanyagról, ha elsőre nem fogadja el a kicsi, hiszen új ételeket akár 8-15 alkalommal is kínálnunk kell, mire megkedveli. Fokozatosan növeljük a mennyiséget és törekedjünk a változatosságra, hogy minél több élelmiszert megismerjen és megkedveljen.

5-6 hónapos korban először kezdjük zöldség-, burgonya- és húspürével. Elsőnek a sárgarépa, a cékla, a burgonya, a saláta, a sütőtök, a főzőtök, a gesztenye, a brokkoli, a mángold és a spárga bevezetése javasolt. Csak 8 hónapos korától adhatunk neki kelkáposztát, karalábét, karfiolt, hiszen ezeknek magas a rosttartalma, így nehezebben emészthetők.

Válasszunk megbízható forrásból származó, vegyszermentes zöldséget, gyümölcsöt, hiszen a csecsemők sokkal érzékenyebbek a vegyszermaradványokra. A spenót és a sóska magas oxaláttartalma miatt gátolja a vas és a kalcium felszívódását, éppen ezért fogyasztása hetente csak egyszer javasolt. Fontos az is, hogy az ételeket mindig frissen adjuk neki. A házi készítésű sárgarépapürében, főtt céklában, cékla- és sárgarépalében hűtve is feldúsul például a nitrát, ami súlyos mérgezést, akár életveszélyes állapotot is előidézhet.

A csecsemők szervezetében még fejletlen a nitrátlebontó enzim, amely csak három éves korra fejlődik ki teljesen, éppen ezért érdemes kis korban kerülni a csapvíz adását is a csecsemőnek, ha fennáll a nitrát szennyezés kockázata. A csapvizet és főzővizet egyébként is érdemes felforralni, hiszen a kicsi emésztőrendszere még sokkal érzékenyebb, így az esetlegesen határérték alatti mennyiségben előforduló számunkra nem, de a babára veszélyes mikroorganizmusokat elpusztíthatjuk. Magas ásványianyag tartalma miatt ásványvízzel sem célszerű itatnunk gyermekünket egy éves kora alatt, vásároljunk speciális babavizet, melynek a nitráttartalma nem haladja meg az 50 mg/l-t, nitrittartalma pedig a 0,5 mg/l-t, így csecsemők is biztonsággal fogyaszthatják. Egyébként vizet, esetleg cukrozatlan babateát (lehetőleg pohárból) akkor javasolt adni, ha már legalább 3 alkalommal fogyaszt szilárd táplálékot, előtte a szoptatással képes fedezni folyadékszükségletét.

A hús, a máj és a hal korai bevezetése a későbbi életkorokban jó testi fejlődéshez és jobb kognitív funkciókhoz, képességekhez vezet. Ezért naponta vasban gazdag hús, hetente 1-2 alkalommal hal adása javasolt. Nyers tojást tilos, tojást tartalmazó élelmiszert kis mennyiségben szabad adni a csecsemőnek esetleges allergizáló hatása miatt.

6-7 hónapos korban vezethetők be a gabona és tejpürék. A hozzátáplálás megkezdését követően érdemes minél előbb bevezetni a glutént, naponta 1 evőkanál gabonapüré formájában (búzából, rozsból, árpából készült liszt, dara, babakeksz), mennyiségét csak fokozatosan emeljük és 1 éves korig ne adjuk túl nagy mennyiségben.

Az első életévben a rendszeres és nagyobb mennyiségű tehéntej adása tilos, mivel a vashiány előfordulását segítheti elő, de kis mennyiségben beépíthető az étrendjükbe. Tejből naponta legfeljebb 100 ml adható, a joghurt és a kefir könnyebben emészthető a csecsemő számára, de ebből is tartsuk a napi 100-125 ml limitet.

Olaj is a 6. hónaptól adható, főzelékbe keverve (200 g ételhez keverjünk 1 teáskanál olíva-, vagy repceolajat).

A 7. hónaptól bevezethetők a gyümölcsök is, törekedjünk a szezonalitásra, elsőként az almát, az őszibarackot, a sárgadinnyét, a meggyet, a cseresznyét, a hámozott szilvát, érzékenységnek megfelelően a körtét, a déligyümölcsöket (pl. narancs, banán, mangó stb.) és az avokádót próbáljuk ki. A gyümölcsöt lé, majd pép formájában adjuk, magozzuk ki, hiszen egészben fulladásveszélyes lehet. Az aprómagvas (eper, málna) és nehezen tisztítható gyümölcsöket csak kicsit később, és kis mennyiségben adjuk. Ha éppen nem elérhetőek a friss gyümölcsök fagyasztott, megfelelően tárolt változatot is kaphat, viszont ezesetben ügyeljünk a lejárati időre.

A rágásra szoktatást 8-10 hónapos kor körül érdemes kezdeni, és fokozatosan a pépéstől haladva a szilárdig. (A „csecsemő által irányított elválasztás” (baby led weaning, BLW) módszer biztonságosságának megnyugtató igazolásához további bizonyítékok szükségesek, ezért a hazai szakmai irányelv nem ajánlja az alkalmazását.)

A lehető legkevesebb sóval, cukorral vagy azok felhasználása nélkül készüljenek az ételek, és óvakodni kell a sós, édes, fűszeres ízek túlzott előfordulásától is. Mivel az ízek érzékeléséért felelős receptorok érzékenysége nagyban függ attól, hogy mihez szoktatjuk hozzá, fontos, hogy pici kortól kerüljük a túlsózást és túl édes ízeket, ha nekünk kicsit ízetlen is az étel, mert a fűszeres ételekhez vagyunk szokva, higgyük el, a babának így is egy ízkavalkád lesz.

Tilos a nem hőkezelt méz, a sűrített tej és a fulladásveszély miatt az egészben adott dió, mogyoró, egyéb olajos mag, cukorka, cseresznye, kukorica, kemény, nyers gyümölcs vagy zöldségdarab, stb.

Az új alapanyagok bevezetése egyesével javasolt, hogy esetleges érzékenység esetén hamar fény derüljön a probléma forrására. A leggyakoribb allergénként ismert élelmiszerek kései bevezetésével fokozható az allergia kialakulásának kockázata, így érdemes ezeket is, egyszerre mindig kis mennyiségben bevezetni, 1 éves kor előtt. Ezek az élelmiszerek a következők: búza, a tehéntej, a tojás, a földimogyoró, a csonthéjasok (dió, mogyoró, mandula, makadámdió, kesudió, fenyőmag stb.), a szezámmag, a mustármag, a halak, a tenger gyümölcsei (kagylók, rákok), a szója, a zeller, a farkasbab.

A kor előrehaladtával egyre nagyobb jelentőséggel bír a szülői példa és a közös étkezések. Ahhoz, hogy gyermekünk elsajátítsa az egészséges étkezés alapelveit, nekünk is eszerint kell élnünk. Együnk minél gyakrabban közösen és együk meg mi is azt a brokkolit! 🙂

További részleteket a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének 2021. januári Hírlevelében találsz: https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2021/01/mdosz-taplalkozasi-akademia-hirlevel-2021-1-hozzataplalas.pdf

Szerző: Jób Viktória, egészségfejlesztő