Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Szentendre
Egy mondatban: Vidéki értékeink és emlékeink nyomában
Cím: Szentendre, Sztaravodai út 75, 2000
Belépő: felnőtt (26-62 év): 2000 Ft
Ifjúsági/Nyugdíjas (6-26 év között, 62-70 év között): 1000 Ft
Családi felnőtt
(egy vagy több 6-18 év közötti gyermekkel érkező felnőtt látogató részére): 1800 Ft
Családi gyerek
(egy vagy több szülővel érkező 6-18 év közötti gyerekeknek, gyermekenként): 800 Ft
Parkolódíj autóval: 900 Ft/nap
Nyitva tartás: Hétfő kivételével minden nap 9 és 17 óra között
Elérhetőség: +36 (26) 502 537
Honlap: https://skanzen.hu/hu
FB: https://www.facebook.com/SKANZEN.HU
A helyszínről
A Múzeum célja a népi építészet, lakáskultúra és életmód kutatása, tárgyi és szellemi emlékeinek gyűjtése a magyar nyelvterületen, ezen örökség őrzése, illetve a gyűjtemény anyagának sokoldalú közzététele, a széleskörű, részvételen is alapuló hozzáférés biztosítása.
Megközelíthetőség: Budapestről személygépkocsival 1-1,5 órán belül juthatunk el a múzeumba a 11-es úton. Szentendrén belül a Skanzen feliratú leágazás jelzi az útvonalat.
Tömegközlekedés kapcsán itt minden információt megtaláltok, a helyi buszjáratok meneterendjéig bezárólag: https://skanzen.hu/hu/latogatas/jo-tudni/megkozelites
Egyéb különlegesség: A helyszínen bérelhető skanzen bringa, roller, szekér és a skanzen vonat is kipróbálható. Ezek aktuális árairól a honlapon lehet tájékozódni
Amikor ott jártunk…
A babánkkal még nem voltunk, de tervben van… beszámoló hamarosan.
A településről
Szerencsénk van kedves Anyu társaim! A www.iranyszentendre.hu oldalon minden megtalálható, még játszóterek, gyerekprogramok és egyéb hasznos információk is. Böngésszétek bátran! Az egész évben zajló előadások, fesztiválok, bármikor jó okot szolgáltatnak egy kirándulásra a városban. Így szinte bármikor lehet karácsonyi hangulatunk, akár egy jó lángosozás után is.
A történész-turisztikai lelkületű szülőknek viszont íme néhány kiemelt érdekesség (Szentendréről nehéz keveset írni, csupa rejtett kincs ez a város):
A római hódítás Augusztus császár alatt érte el a várost. A Duna mentén húzódó erődrendszer fontos erőssége volt a szentendrei Farkasvár, Marcus Aurelius kedvenc katonai táborhelye. Az államalapítás idején Szent István a veszprémi püspökségnek adományozta a települést. A középkorban udvarhely volt, a templom körül nyüzsgő vásárt tartottak vasárnaponként. A város neve Szent Andrástól származik, aki egyben az udvarház fölötti dombon épült templom védőszentje is. Szentendre a XIII. sz.-ban fő esperesi székhely, Pilis vármegye egyházi központja volt.
1541-ben török kézre került, és az ezt követő százötven év alatt a város majdnem teljesen elpusztult. Akkor hogy lehet most mégis virágzó város? 1690-ben romos, lakatlan városba érkezett kb. 6000 ember települt be, III. Csernojevics Arzén patriárka vezetésével. A Balkán különböző vidékeiről érkeztek, származásuk szerint külön városnegyedekbe települtek és papjaik vezetésével külön-külön építettek maguknak templomot. Ez a sokszínűség még ma is érződik a városon, a szerb, dalmát, szlovák és görög iparosok, kézművesek és kereskedők alakították ki a mai városképet.
„Szentendrén minden van. Római sánc és szerb kálvária, szoborkert és szabadtéri mozi, legalább negyven templomtorony s még több képzőművészeti kiállítás…És micsoda nevek, jóságos ég: Tyiprovacska, Pozsaervacska, Bükkös part…A görög templomban ikonok és orgonaszó… Aki még sose járt Szentendrén, siessen…”
/Karinthy Ferenc/