Eger – Vár
Egy mondatban: Ahol az egri csillagok ragyogását nappal is láthatjuk
Cím: Eger, Vár 1., 3300
Belépő:
Felnőtt jegy: 2000 Ft
Kedvezményes jegy (6-26 és 62-70 év közöttieknek):1000 Ft
Érvényes a Vármúzeum valamennyi saját kiállításában.
6 év alatt és 70 év fölött ingyenes
Családi kedvezményes jegy
Egy vagy két felnőtt (hozzátartozó) vehetik igénybe, akik legalább két (18 év alatti) személyt kísérnek, 50% kedvezményre jogosultak.
Nyitvatartás:
január 1. – március 30: 9:00 – 18:00
március 31. – október 31: 9:00 – 22:00
november 1. – december 31: 9:00 – 18:00
Kiállítások nyitva tartása:
január 1. – március 30: 10:00 – 16:00, hétfőnként zárva
március 31. – október 31: 10:00 – 18:00
november 1. – december 31: 10:00 – 16:00, hétfőnként zárva
Elérhetőség: +36 36 312 744
Honlap: https://www.egrivar.hu/
FB: https://www.facebook.com/
Megközelítés: A déli bejáratot ideiglenesen bezárták.
Amikor ott jártunk…
A babánkkal nem jártunk még itt, de az Egri csillagok kapcsán nagyon sokan – köztük mi is – voltak itt osztálykiránduláson. A vár és várjátékok izgalmas lehet egy óvodásnak, aki imádja a hercegnős vagy épp lovagos játékot, de szinte biztos, hogy később, az iskolai évek soráén is vissza fogunk térni.
A helyszínről
A település várát a tatárjárás után kezdték építeni. A 16. században a törökök előrenyomulása miatt a vár katonai szerepe megnőtt. Dobó István a püspöki várat erős hadiépítménnyé fejlesztette. Az első török támadás 1552-ben érte, de az Ahmed nagyvezír és Ali pasa által vezetett 80 000 főnyi sereg 38 napos, rendkívül heves ostrommal sem tudta megtörni Dobó István várkapitány 2100 fős védőseregének (nők és gyerekek egyaránt) bátor ellenállását. Az 1596-os újabb ostrom során azonban a vár elesett és 1687-ig a törökök fontos katonai és közigazgatási központja.
Dobó István Vármúzeum: a vár történetét Szent István király korától a Rákóczi szabadságharcig bemutató kiállítás. Tárlatvezetés az alábbi időpontokban indul: 11:00, 14:00, 16:30
Panoptikum: Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének viaszból készült szereplői élethű nagyságban. Jegy külön váltható a kapuban is) Jelenleg zárva!
(Börtönkiállítás: ez már nagyobb gyerekeknek való.)
Fegyvermustra: a középkortól az I. világháborúban használt fegyverekig, Európától Afrikán át Ázsiáig kalandozhatunk a különböző fegyvereket bemutató tárlat falai között. A kollekció gerincét a török-kori és az ezzel párhuzamba állítható magyar fegyverek kiállítása adja.
A vár alatt kazamaták, vagyis földalatti pincék és folyosók labirintusa húzódik, ami nagyon izgalmas és kalandos látnivaló a kicsiknek is.
Érdekesség: 1552-es lövés: az Egri vár vitézei a főszezoni időszakban minden nap 15 óra 52 perckor egy díszlövést adnak le, ezzel emlékezve meg az 1552-es dicső győzelemről. Ha kisgyermekkel vagyunk, figyeljünk, nehogy megijedjen, ha kicsit nagyobbal, akkor arra, nehogy lemaradjunk erről az izgalmas pillanatról!
A Palotaudvaron minden nap 10:30, 11:30 és 15:30 órakor korhű ruhába öltözött hagyományőrzők mutatják be a végvári vitézek életét és az egri hősök mindennapjait
Egy kis történelem…
A városban álló kőerőd 1248-ban épült abból a célból, hogy védelmet biztosítson a mintegy 100 évvel korábban emelt román stílusú székesegyháznak. Dobó István 1552-ben maroknyi seregével sikeresen védte meg a várat a török túlerővel szemben. Eger középkori várát a 18. század elején szándékosan lerombolta a császári haderő, azért, nehogy a Habsburg-ellenes szabadságharc idején a lázadó magyarok bevegyék magukat az erődbe. A vár újjáépítése a 20. század elején kezdődött meg.
A helyszínen található Gárdonyi Géza sírja is.
A városról
Eger városa alatt – a szülők örömére – borpincerendszer húzódik, melyet 1688-ban alakítottak ki. Ha esetleg a családi látogatás során itt töltjük az estét, érdemes kóstolni a finom egri borokból, miután a gyermekünk már aludni tért.
A település már a kőkorszak óta lakott terület, a környező hegyvidéken népvándorlás kori földvárat tártak fel, a közeli Szépasszony-völgyben pedig honfoglaláskori sírokat. 1009 körül Szent István püspökséget alapított itt.
A töröktől való felszabadulás után a népesség pótlására német, szerb, görög betelepülők érkeztek. A város 1694-ben püspöki székhely lett. 1704-1707 között gyakran tartotta itt főhadiszállását Rákóczi fejeledelem, és Eger fontos központja volt a kurucoknak. A 19. században Eger püspökei kialakították a mai is látható barokk városképet. Ez számos iparost, kézművest, kereskedőt, művészt vonzott a városba. Ekkor oktatási intézményeket létesítettek. 1831-1836 között Hild József tervei alapján megépül a Bazilika. Az első ipari létesítmény az 1894-ben alapított Dohánygyár volt.
1974-ben Egert hivatalosan fürdővárossá nyilvánították. A strandfürdőt összeépítették a törökfürdővel. Az egri fedett uszoda épületének formája a hagyományos 9. századi magyar törzsi jurtákat idézi.
Egerben található az oszmán hódítás korszakából származó legészakibb európai minarett. A török feletti győzelmet jelképező kereszttel ékesített torony tetejéről gyönyörködhetünk a városban.
Az egri líceum épületének a tornyában rendezték be Magyarország első csillagászati obszervatóriumát, melynek helyén napjainkban múzeum üzemel. A csillagászat iránt érdeklődő gyermekeknek ez is érdekes látogatási helyszín lehet.